06 70 173 4538iroda@epuletbontasbudapest.huBudapest és Pest megye
Hitachi lánctalpas kotró törőollóval bont egy elhagyott, többszintes vasbeton épületet, előtérben vízsugaras porkötés
Sürgős bontás Budapest

Sürgős bontás Budapesten – életveszély, tűzkár, hatósági kötelezés

Ha egy épület vagy épületrész leomlással fenyeget, tűz vagy vihar rongálta meg, vagy a hatóság bontásra kötelezte, a munka a veszély elhárításával kezdődik, és a szabályos bontással fejeződik be.

  • Életveszélyes épület biztosítása
  • Tűzkár és viharkár utáni bontás
  • Hatósági határidőhöz igazított ütemezés
  • Közterület lezárásának szervezése
Röviden

Sürgős bontásnál két szakaszt választunk szét: először a közvetlen veszély elhárítását (terület lezárása, leeséssel fenyegető elemek eltávolítása vagy megtámasztása), utána a tervezett, dokumentált bontást. Hatósági kötelezésnél a határozatban megadott határidőhöz igazítjuk az ütemezést; a munkát csak a közmű-leválasztás igazolása után kezdjük.

Mikor beszélünk sürgős bontásról?

Sürgős a bontás, ha az épület állapota közvetlen veszélyt jelent az emberekre, a szomszédos épületekre vagy a közterületre, illetve ha a hatóság rövid határidővel kötelezte a tulajdonost a bontásra. A leggyakoribb budapesti helyzetek:

  • tűz után megmaradt, megégett tetőszerkezet és megrepedt falak;
  • viharban megrongálódott tető, kidőlt oromfal, leszakadt kémény;
  • évek óta lakatlan, romos ház, amelynek fala az utcára vagy a szomszéd telkére dőlhet;
  • beázás miatt átázott és leszakadással fenyegető födém;
  • az építésfelügyeleti vagy más hatóság bontást elrendelő határozata.

A hatósági eljárás hátterét a hatósági bontási kötelezésről szóló cikk foglalja össze.

Mi az első teendő, ha az épület életveszélyes?

Az első teendő a terület lezárása és az emberek távol tartása; a bontás csak ezután, átgondolt sorrendben jöhet. Közvetlen veszély – például leszakadó tetőelem vagy kidőlni készülő fal – esetén a katasztrófavédelem vagy a rendőrség értesítése az elsődleges, nem a bontócégé.

  1. Zárja le a veszélyeztetett területet, ha kell, a járda egy részét is.
  2. Értesítse a közmű-szolgáltatókat, ha sérült vezeték vagy gázszag van.
  3. Fotózza le a károkat – a biztosítónak és a későbbi hatósági eljárásban is kellhet.
  4. Kérjen statikus szakvéleményt arról, mi maradhat állva és mi nem.
  5. Hívjon bontócéget a biztosítási munkákhoz és a bontás felméréséhez.
Életveszélyes épületbe megfelelő biztosítás nélkül senki ne menjen be – a tárgyak mentése sem indokolja.

Hogyan zajlik a veszélyelhárító bontás?

A veszélyelhárító szakasz célja nem az épület eltüntetése, hanem az, hogy ne essen le semmi ellenőrizetlenül. Ezt követően a bontás már tervezetten, a szokásos módon folytatódik.

  • Biztosítás: kordon, ideiglenes kerítés, szükség esetén járdaszakasz lezárása a közterület kezelőjének hozzájárulásával.
  • Laza elemek eltávolítása: megcsúszott cserép, leszakadó ereszelem, sérült kémény bontása felülről.
  • Megtámasztás: ha a fal vagy födém egyelőre maradhat, ideiglenes megtámasztás a statikus útmutatása szerint.
  • Gépi visszabontás távolról: ahol emberi munkavégzés a szerkezet közelében nem biztonságos, hosszú gémes géppel dolgozunk.

A gépválasztás és a technológia részleteiről a gépi bontás előkészítéséről szóló cikk ír.

Tűzkár után: mire kell külön figyelni?

Tűz után a szerkezetek teherbírása rejtetten is csökkenhet, és a megégett anyagok a hulladék kezelését is megváltoztatják.

  • A meggyengült födémgerendák és fedélszék terhelés nélkül is leszakadhatnak, ezért felülről lefelé, kívülről dolgozunk.
  • Az oltóvíz átáztatja a födémeket és a falakat, ami tovább rontja a teherbírást.
  • Az elszenesedett fa, a megolvadt műanyag és a kevert égési maradék nem kezelhető tiszta frakcióként; ezek külön gyűjtést igényelnek.
  • Régi épületnél a hőhatás az azbesztcement elemeket is roncsolhatja – ha pala vagy azbesztcement cső van az épületben, az azbesztes munkára vonatkozó szabályok érvényesek.

A biztosítóval való egyeztetéshez a bontás előtti fotódokumentációt és a tételes ajánlatot is átadjuk.

Hatósági kötelezés: hogyan igazodunk a határidőhöz?

Ha a hatóság határozatban kötelezte a tulajdonost az épület bontására, a teljesítési határidő kötött, ezért az ütemezést visszafelé, a határidőtől tervezzük.

A felméréskor kérjük a határozat másolatát, mert abból derül ki, pontosan mit kell elbontani (az egész épületet vagy csak egy részét), és van-e előírás a bontás módjára. A határidőbe a közmű-leválasztás, az esetleges közterület-használati hozzájárulás és engedélyköteles esetben a bontási engedély beszerzése is beletartozik – ezek sokszor több időt vesznek igénybe, mint maga a bontás.

A kötelezés jogi hátterét a hatósági bontási kötelezés cikk, a folyamat általános menetét a bontás menete írja le.

Mit kérjen a statikustól és a biztosítótól?

Sürgős helyzetben két külső szereplő véleménye segíti a jó döntést: a statikusé arról, mi maradhat, és a biztosítóé arról, mi kell a kárrendezéshez.

  • Statikus: a megmaradó szerkezetek állékonysága, a bontás sorrendje, az ideiglenes megtámasztás szükségessége.
  • Biztosító: kell-e kárszemle a bontás előtt, milyen fotódokumentáció szükséges, mit fogad el a kárrendezésben.
  • Hatóság: ha határozat van, annak előírásai a statikus és a biztosító szempontjait is felülírhatják.

Kivitelezőként a fotódokumentációt és a tételes ajánlatot mindhárom szereplő számára átadjuk.

Utcafronti veszély: hogyan védjük a járókelőket?

Ha a veszélyes épületrész az utcára néz, a közterület biztosítása megelőz minden más munkát. Budapest zártsorú utcáiban ez a leggyakoribb sürgős helyzet.

  1. A veszélyeztetett járdaszakasz lezárása, a gyalogosok átterelése a közterület kezelőjének hozzájárulásával.
  2. Védőtető vagy védőháló, ha a homlokzatról lehulló elemek veszélyeztetnek.
  3. A laza elemek (párkány, vakolat, cserép, kémény) eltávolítása felülről.
  4. A homlokzat ideiglenes biztosítása a tervezett bontásig vagy helyreállításig.

A közterület-használat szabályairól a közterület-használati útmutató, a zártsorú épületek kockázatairól a zártsorú bontás buktatóiról szóló cikk szól.

Ki fizeti a sürgős bontást, és hogyan dokumentáljuk?

A bontás költségét főszabály szerint a tulajdonos viseli; hogy ebből mit térít a biztosító, az a szerződésen múlik (ellenőrizendő a kötvényben). A kárrendezéshez és a hatósági igazoláshoz ezért a dokumentálás legalább olyan fontos, mint a gyorsaság.

  • fotók a káreseményt követő állapotról, mielőtt bármit elbontanánk;
  • a veszélyelhárító munka külön tételként az ajánlatban;
  • fotók a veszélyelhárítás után és a bontás végén;
  • szállítólevelek és átvételi igazolás, külön jelölve az égési maradékot, ha volt.

Mi a különbség a sürgős és a tervezett bontás között a kivitelezésben?

SzempontSürgős bontásTervezett bontás
Első lépésterület lezárása, veszélyelhárításfelmérés, ajánlat
Bontási iránykívülről, távolról, hosszú gémmel, ha kella helyszínhez illő technológia
Előbontáscsak ahol biztonságosteljes körű
Hulladéktöbb kevert és égési maradékjól válogatható frakciók
Dokumentáláskárrendezés és hatóság felé isa megrendelő és a nyilvántartás felé

Mi marad a sürgős bontás után?

A sürgős bontás végén ugyanazt kapja, mint egy tervezett bontásnál: kitakarított területet, a hulladék szállítóleveleit és az átvételi igazolást. Ha a hatóság a teljesítés igazolását kéri, ezekkel a dokumentumokkal és fotókkal alátámasztható.

Ha az épület helyére új ház kerül, érdemes a bontást rögtön a telek előkészítésével folytatni – erről a telekelőkészítés bontással oldal szól. Ha csak az épület egy része sérült, és a többi megmarad, a családi ház bontásánál leírt lépések részleges változata alkalmazható. A bontás utáni hulladékszállításról a sittszállítás oldalon olvashat.

Gyakran ismételt kérdések

Kit hívjak először, ha leszakadással fenyeget a tető?

Közvetlen veszélynél a katasztrófavédelmet vagy a rendőrséget. A bontócég a terület biztosítása után a tervezett bontást végzi.

Bontható-e azonnal egy tűzkárt szenvedett ház?

A veszélyes elemek eltávolítása rögtön megkezdhető, ha a közművek le vannak választva. A teljes bontás előtt érdemes a biztosítóval és statikussal egyeztetni.

Kell-e bontási engedély sürgős bontáshoz?

Az engedélykötelezettség szabályai sürgős esetben is érvényesek; zártsorú vagy védett épületnél ezt tisztázni kell. A hatósági kötelezés saját előírásokat tartalmazhat.

Mit tegyek, ha a hatóság bontásra kötelezett?

Olvassa el a határozatban a határidőt és a bontás terjedelmét, majd kérjen felmérést. A határidőbe az előkészítés ideje is beletartozik.

Mi történik, ha nem teljesítem a bontási kötelezést?

A hatóság végrehajtási eszközöket alkalmazhat (ellenőrizendő az adott eljárásban). Érdemes időben lépni, mert az előkészítés is időbe telik.

Lehet-e egy viharkáros tetőt csak részben lebontani?

Igen, ha a statikus szerint a megmaradó szerkezet biztonságos. A sérült részeket visszabontjuk, a többit ideiglenesen védeni kell.

Fizet-e a biztosító a bontásért?

Ez a biztosítási szerződésen múlik. A fotódokumentáció és a tételes ajánlat segíti a kárrendezést.

Hogyan kezelik a tűzben megégett hulladékot?

Az égési maradékot a tiszta frakcióktól elkülönítve gyűjtjük, és engedélyes átvevőhöz szállítjuk a megfelelő besorolással.

Lezárható-e a járda a bontás idejére?

A közterület kezelőjének hozzájárulásával igen. Sürgős esetben a gyalogosforgalom biztonságos terelése az első feladat.

A szomszéd életveszélyes háza az én telkemre dőlhet. Mit tehetek?

Jelezze a kerületi építésügyi szervnek vagy a jegyzőnek (ellenőrizendő a hatáskör). A tulajdonost a hatóság kötelezheti a veszély elhárítására.

Olvasnivaló

Cikkek a témában

Kérjen ingyenes felmérést és tételes ajánlatot

Az űrlapot közvetlenül a(z) iroda@epuletbontasbudapest.hu címre továbbítjuk. Munkanapokon rövid időn belül visszahívjuk.

06 70 173 4538